Source text in English | Translation by Tamas Elek (#26899) — Winner |
Boom times are back in Silicon Valley. Office parks along Highway 101 are once again adorned with the insignia of hopeful start-ups. Rents are soaring, as is the demand for fancy vacation homes in resort towns like Lake Tahoe, a sign of fortunes being amassed. The Bay Area was the birthplace of the semiconductor industry and the computer and internet companies that have grown up in its wake. Its wizards provided many of the marvels that make the world feel futuristic, from touch-screen phones to the instantaneous searching of great libraries to the power to pilot a drone thousands of miles away. The revival in its business activity since 2010 suggests progress is motoring on. So it may come as a surprise that some in Silicon Valley think the place is stagnant, and that the rate of innovation has been slackening for decades. Peter Thiel, a founder of PayPal, and the first outside investor in Facebook, says that innovation in America is “somewhere between dire straits and dead”. Engineers in all sorts of areas share similar feelings of disappointment. And a small but growing group of economists reckon the economic impact of the innovations of today may pale in comparison with those of the past. [ … ] Across the board, innovations fueled by cheap processing power are taking off. Computers are beginning to understand natural language. People are controlling video games through body movement alone—a technology that may soon find application in much of the business world. Three-dimensional printing is capable of churning out an increasingly complex array of objects, and may soon move on to human tissues and other organic material. An innovation pessimist could dismiss this as “jam tomorrow”. But the idea that technology-led growth must either continue unabated or steadily decline, rather than ebbing and flowing, is at odds with history. Chad Syverson of the University of Chicago points out that productivity growth during the age of electrification was lumpy. Growth was slow during a period of important electrical innovations in the late 19th and early 20th centuries; then it surged. | Ismét beindult a fellendülés a Szilícium-völgyben. A 101-es autópálya melletti irodákat újra reményteli, innovatív vállalkozások logói díszítik. A bérleti díjak a csillagos eget súrolják, ahogyan a luxusüdülők iránti kereslet is az olyan felkapott üdülővárosokban, mint például Lake Tahoe. Mindez annak a jele, hogy vagyonok halmozódnak fel. Az öböl menti területen született meg a félvezetőkre épülő iparág, később pedig ebből nőttek ki a számítástechnikai és internetes vállalatok is. Ennek köszönhetjük azt a rengeteg csodát, amely miatt a világot már futurisztikusnak érezzük: az érintőképernyős telefonoktól a nagyobb könyvtárakban lefuttatható, azonnali kereséseken át addig a képességig, hogy akár több ezer mérföldnyire repülő drónokat irányítsunk. 2010 óta az üzleti tevékenység újjáéledése azt sugallja, hogy a fejlődésnek még nincs vége. Emiatt meglepő lehet, hogy a Szilícium-völgyben egyesek szerint a hely fejlődése megállt, és az innováció mértéke évtizedek óta lanyhul. Peter Thiel, a PayPal alapítója és a Facebook első külső befektetője kijelentette, hogy Amerikában az innováció helyzete „valahol a borzalmasan gyenge és a halott között helyezkedik el”. Hasonlóképpen a csalódottságuknak adnak hangot a legkülönbözőbb területeken dolgozó mérnökök is. Közgazdászok egy kisebb, de növekvő csoportja arra számít, hogy korunk innovációinak gazdasági hatásai adott esetben eltörpülnek majd a korábbiak mellett. […] Az olcsó számítási teljesítményre épülő innovációk begyújtották a rakétáikat minden területen. A számítógépek már kezdik megérteni a mindennapi nyelvet. Az emberek már kizárólag testmozdulatokkal is képesek videojátékokat irányítani, és ez a technológia hamarosan az üzleti élet számos területén hasznosnak bizonyulhat. A háromdimenziós nyomtatással egyre bonyolultabb tárgyakat lehet előállítani, és az eljárás a közeljövőben talán alkalmas lesz emberi szövetekhez és más szerves anyagokhoz is. Az innovációval szemben pesszimistán gondolkodók ezt azzal háríthatják, hogy „ígérettel tele van a padlás”. A történelem viszont már megcáfolta azt a feltevést, miszerint a technológiára épülő növekedés nem mutathat hullámzó teljesítményt, hanem vagy szüntelenül folytatódik, vagy stabilan csökken. A Chicagói Egyetemen dolgozó Chad Syverson rámutat, hogy a termelékenység növekedése a villamosítás korában sem volt zökkenőmentes. Az áttörő elektromos innovációk idején – vagyis a XIX. század végén és a XX. század elején – a növekedés lassan indult be, és csak azután kapott szárnyra. |